17 kisgyerek, akinek a logikáján egyetlen felnőtt sem tud kifogni és ez mosolyt csal az arcunkra
A gyerekek gondolkodását még nem terhelik le a felnőttkorban megtapasztalt előítéletek és sztereotípiák, éppen ezért kissé furcsa, ugyanakkor rendkívül zseniális gondolkodásmódjuk van. A gyermekek kijelentései és cselekedetei mögött mindig sajátos logika található, de éppen ez teszi őket annyira különlegessé, és felnőtt szemmel nézve kicsit talán viccessé. Néhány év múlva pedig valószínűleg már maguk a gyerekek is jókat nevetnek majd saját bénázásaikon, épp úgy, mint a most következő apróságok.
1. ,,A lányom pont úgy viselkedik, mint én, amikor megláttam a Lego-k árát.”
2. Az élet kegyetlen igazsága.
3.
Otthon ülök, szabadnapos vagyok. Pihenni nem pihenhetek, mert a gyermekem ott van velem és épp ebédidő van. Így tehát megkérdeztem:
– Te is kérsz enni?
– Igen, kérek. Ketchuppal – válaszolta.
– A ketchup kifogyott, de van helyette majonéz. Jó lesz az is?
– Nem, nem akarok majonézt.
Épp elkezdtünk enni, amikor szólt, hogy szomjas.
– Mit kérsz?
– Mondjuk erdei gyümölcsös teát.
*kinyitom a szekrényt, látom, hogy nincs tea*
– Nincs tea szívem, de tudok csinálni limonádét.
Ekkor a gyermek teljesen komoly arccal rám nézett, majd így szólt:
– Te rajtam spórolsz, igaz?
4. ,,Így néz ki 5 perc néma csend.”
5. Túl késő.
6. A fiú, aki tanul az apja hibájából.
7. Amikor a gyermek kreatívabb, mint Te.
A feleségem és én a gyermekeinkkel játszottunk. (három van belőlük) Az egyik könyvben az volt a feladat, hogy négy kép közül válasszuk ki azt, amelyik nem illik a többi közé és magyarázzuk el, hogy miért. (a négy képen egy kukásautó, egy taxi, egy busz és egy repülő volt)
Két gyerekem és a feleségem azonnal a repülőgépet választotta, mivel az repül, míg a többi nem. Az utolsó gyermekem azonban a kukásautót választotta, mivel az szemetet szállít, míg a többi utasokat.
Jó bizonyítéka ez a gyermeki gondolkodás zsenialitásának.
8. ,,A négy éves lányom azt hiszi, hogy mivel nindzsa, ezért láthatatlan, ha fekete dolgok elé bújik.”
9. A nők már csak ilyenek.
Az egész családdal vártuk, hogy a 7 éves fiam barátnője elkészüljön, és ebédelhessünk. Ekkor a fiam:
– Anya, a lányok mindig ilyen sokáig készülődnek?
– Igen, kicsim. Nekünk több idő kell.
– Na de ilyen sok?!?
– Igen kicsim, ez a lányoknál normális.
– De pont, amikor enni kell?! Te mindig első vagy, aki leül az asztalhoz, ha enni kell!
– o.O
Igaz, ami igaz…