CSERNOBIL, és ami a sorozat mögött van: a természet helyreállítja a rendet

A csernobili atomerőmű-baleset 1986. április 26-án történt.A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta a reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be.A világ svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről.A lakosság kitelepítése a sugárszennyezett területről csak 36 órás késéssel kezdődött meg.És mi történt az állatvilággal.A szemtanuk a mai napig beszámolnak arról a felejthetetlen pillanatról, amikor a város lakóinak hátra kellett hagyni háziállataikat, és nem képesek elfelejteni „síró” kutyáknak a hangját. Nem engedték őket fel az evakuálást végző buszokba, mert az állati szőr rendkívül jól felszívja a sugárzást.Nézzük meg jelenleg , hogy élnek az állatok a Vörös erdőben, ami természetesen nem véletlenül kapta ezt az ijesztő nevet:

Az 1986-os robbanás után az erőmű közvetlen közelében található Vörös-erdő nevezetű fenyőerdő kapta a legnagyobb sugárszennyezést.

Nevét onnan kapta, hogy a csernobili atomkatasztrófa által bekövetkezett radioaktív kihullás utáni napokban ez az egykori zöld fenyőerdő – szemtanúk elmondása és fényképek tanúsága szerint – vörösesbarna árnyalatban pompázott. Ez a 30 km-es zóna legszennyezettebb része. 1986 nyarán, a katasztrófa-sújtotta környék megtisztításakor az erdő egy részét ledózerolták, a kiirtott fák helyére 1988 és 1990 között újakat ültettek. Egyes növényeken különféle elváltozások is megfigyelhetők, például gigantizmus (óriásnövés) vagy alaki torzulás.

A veszélyes sugárzási szint ellenére az évek során jó néhány állatfaj visszatért.
Przsevalszkij-lovak

1998-ban 20 Przsevalszkij-lovat vittek a tiltott zónába. Ma a területen élő lovak száma a 100 példányt is meghaladja. Nem ritka, hogy a túrázókat ilyen lovakon vezetik keresztül a szellemvárossá vált Pripjaty-on.

Eurázsiai hiúz

A tiltott zóna egyik legveszélyesebb ragadozója az eurázsiai hiúz. Ezek a hiúzok nyulakra, rágcsálókra, rókákra és akár őzekre is vadásznak.

Farkasok

1987-ben 3 farkasfalka élt Csernobil közelében, mára a számuk 7-re növekedett és mindegyik falkában legalább 10 egészséges állat található.

A tiltott zónában elhelyezett kameracsapdák segítségével az aktivisták olyan ritka állatokat kaptak lencsevégre, amiket soha nem is reméltek volna.
Az elmúlt 33 év alatt egyszer sem volt állatvilágot vizsgáló tudományos kutatás a csernobili zónában, így minden megfigyelést és lencsevégre kapott állatot az aktivistáknak – környezetvédőknek és biológusoknak köszönhetünk. Például Dr. Sergey Gashchak-nek, aki a saját költségén telepített kameracsapdákat a 30 kilométeres körzetbe.

Íme néhány Csernobil közelében élő állat, amit a Sergey és a hozzá hasonló tudósok által telepített kameracsapdáknak köszönhetően sikerült lencsevégre kapni.

Nyestkutya vagy más néven mosómedvekutya

Jávorszarvas és bölény

Európai lappantyú és fekete gólya

Mogyorós pele

Vadon élő sertések

A Pripjaty környékén élő rókák nem félnek az embertől, ezért akár kézből is lehet őket etetni.

Vidrák

Barna medve

Macskabagoly

Nyugati piszedenevér

Óriás harcsák

Bónusz: kóbor kutyák

Körülbelül 300 kóbor kutya él Pripjaty közelében. Ezek azoknak a háziállatoknak az utódai, akiket a nukleáris katasztrófa idején nem tudtak magukkal vinni a menekülő emberek. Természetesen a város lakói nem szándékosan hagyták hátra az állatokat, hanem egyszerűen nem vihették őket magukkal, mivel az állati szőr rendkívül jól felszívja a sugárzást. A szemtanúk még ma sem képesek elfelejteni azoknak a „síró” kutyáknak a hangját, akik nem tudtak a gazdáikkal beszállni az evakuáláshoz használt buszokba.

A CLEAN FUTURES alapítvány önkéntesei igyekeznek meggyógyítani a területen élő veszettséggel és egyéb betegségekkel fertőzött kutyákat. Az alapítvány emberei szerint az ott élő kutyák mára elkezdtek összeolvadni a farkasokkal, de ennek a folyamatnak a természetre gyakorolt következményeit még nehéz megjósolni.

Így néz ki tehát Pripjaty és a 30 km-es zóna modern, ember nélküli változata. Bár a természet nagyon megsínylette a 33 évvel ezelőtti katasztrófát, úgy tűnik, hogy végre kezdi helyreállítani önmagát. A vadon élő állatok és növények szépen lassan levetkőzik magukról a három évtizede történt szörnyű baleset nyomait – a szakemberek becslése szerint néhány évtizeden belül a természet regenerálja önmagát. Forrás

loading...